header white Karácsonyfa - másképp!

Karácsonyfa - másképp!

Akkor most minden bátorságomat összeszedve megosztom Veled ezt a számomra nagyon is fontos ügyet.

Tíz év versus két hét

Évek óta foglalkoztat a kérdés, hogy vajon jogos dolog-e részünkről (mint emberek részéről), hogy Karácsony idején millió fát vágunk ki, csupán azért, hogy feldíszítsük csupa műanyaggal, és pár hétig gyönyörködjünk benne a szeretet jeléül. Vajon mennyire természetes dolog egy fát, ami több tíz év óta nő, gyökereitől elszakítani, és berakni a tél közepén egy számára harminc fokkal melegebb otthonba? És mindezt csupán 2 hétre? Szerettem volna videót posztolni hozzá, de elhűlve látom, hogy “karácsonyfa szüret” témában tele van a youtube mindenféle marketingszöveggel és csupa teaser videóval, ahol büszkélkedve olyan óriási vállalkozásokat mutatnak be, amelyek arra épülnek, hogy fákat növesztenek csupán azért, hogy a szeretet jegyében, teljesen természetellenes módon szobadíszként szolgáljanak, mindössze két hét erejéig! Tíz év versus két hét! Szerintem elgondolkodtató. Azért ha egyszer ültettél növényt, magocskát vagy csírát, vagy csak volt már valaha virágod és tudod milyen nagy öröm ha kihajt egy levele, vagy kinyílik egy bimbója, akkor azt is el tudod képzelni, milyen lenne látni, ha az a fa, amit kivágva megveszel, a te kertedben nőtt volna ki akár az elmúlt 10 évben.

‘‘ Ez például ugyanannyi idő, mint ami alatt egy újszülött gyermekből kiskamasz lesz.

Számomra a legborzasztóbb, amikor a belvárosban kidobják a betonra és ott szárad el kupacaiban mind. Szívszorító látvány, amikor elhaladok mellettük. A pár hete még örömükben az Anyaföld nedveit beszívó és a napfénytől melegedő fácskák ágai korhadtan, száradtan fekszenek a betonon, amit legtöbben még annyira sem becsülnek, hogy elvigyék a megfelelő, természetes hulladékgyűjtő pontig. Így még csak a maga rendeltetésszerű, eredetileg természetes módján, vissza se tud kerülni az Anyaföldbe.

Ha még nem láttad ezt a videót, akkor szintén szeretettel ajánlom figyelmedbe. Julia Roberts színésznő beszél, csodálatos természeti képekkel kísérve, pár percben a Föld bolygó nevében.

Megoldás - ha van

Sokat gondolkodom a fenyőfa kivágása helyetti legkedvezőbb megoldáson, mert pszichológusként tisztában vagyok vele, hogy ez egy több generációs, mélyen gyökerező, nem csak családi, hanem nyugati kultúrába ültetett tradíció (bár persze minden relatív, hiszen a pár száz év mi az emberiség valódi történelméhez képest?!), amelynek szokásai a kora gyermekkorban átvett családi minták jegyeit hordozzák. Én is ebbe a generációba tartozom, nekem is furcsa lenne, ha nem lenne fa, de mégis évek óta azt érzem, hogy ez akkor sem oké, hogy ma, a fogyasztói társadalom legfőbb felhasználóiként azt gondoljuk, hogy ilyen módon elparazolhatjuk a természet csodálatos kreálmányait. (Hallottatok már Oroszország Zengő Cédrusairól, milyen csodákra képesek? Ha nem, hát járjatok utána!)

A fatermelés/kivágás témájában őszintén bevallom, nem végeztem pilot study-t, de azért ha józan paraszti ésszel gondolkom, akkor nem hinném, hogy ma, 2016 év végén azt mondhatnánk el, hogy az egész Föld felszínét tekintve zöldterületből és a minden szempontból ránk is jótékony hatással bíró erdőkből, fákból bővelkedünk.

Sok ismerősöm azzal próbál nyugtatni, hogy ezeket a fákat "külön erre termesztik”. Na, de ha úgy nézzük, attól még rendben van, hogy csupán egy pár napra, szobadísz céljából kivágjuk?!

Társadalmi felelősség és DiCaprio

Pár hónapja megjelent Leonardo DiCaprio új dokumentumfilmje a globális felmelegedésről, Before the Flood / Özönvíz előtt címmel. Érdekes film, nyilván sokan láttátok, nem is a reklám a célom, hanem csak egy aprócska gondolat, ami nagyon megragadott belőle. Sokan gyakran úgy gondolkodnak világunk jelenlegi problémáiról, hogy oké, megértem, hogy ez gond,

‘‘ no de mit tehetnék én érte, egyedül, hisz az egész emberiség egy apró részecskéje vagyok a teljes univerzum méretéhez képest!?

Akkor én most elmondom, hogy ez pontosan a társadalmi felelősség áthárításnak tökéletes példája. Tudod, készült erről számos kutatás, az a jelenség, amikor ha például füstöt érzel egy irodában és ha többen vagytok, sokkal kevésbé fogsz utána járni, hogy honnan jön, mintha csak egyedül ülsz ott - akkor a felelősséget magadénak érzed, és sokkal inkább előveszed a problémamegoldó és felelősséget vállaló éned.

Szóval még ha energiád sincs azzal foglalkozni, hogy tegyél valami változást a fogyasztói társadalom által kreált karácsonyfa-vásárlási szokások kapcsán - amit természetesen a 21. század rohanó, és rengeteg ügyet elintéző december hónapjának idejében teljesen megértek - képzeld én úgy gondolom, hogy igenis tehetsz!

‘‘ Mégpedig azzal, hogy átgondolod, mit veszel.

Nem értek a közgazdasághoz, de a fogyasztói társadalom lényege, banális módon hogy: fogyasztás alapú. Szóval, attól még, hogy kivágták, és árulják, és te nem veszed meg, akkor már igenis tettél. Nagyon is sokat! És hiszem, ha sokan változatnak, és megértik akár a gondolatmenetemnek, akár ennek az Univerzumnak a természeti törvényeit akkor azok már óriási lépések. Sőt nekem már az is nagyon megtisztelő és szívemet melengető érzés, ha elolvasod ezt és ezen elgondolkodtál, mert még soha nem posztoltam semmiféle cikket, de mégis úgy érzem, hogy ennek most eljött az ideje.

Szeress!

Én sem jöttem még rá, hogy mi a legmegfelelőbb megoldás, hiszen még a saját családom részéről is érzem a nyomást, és a rám UFO-ként meredő tekinteteket, amikor bejelentem, hogy nem szeretnék fát vásárolni a fent kifejtett okokból. Alternatív megoldásként jelen állapotban gondolkodom a földlabdás fenyőfabérlésen, amilyet például csinál az Oázis kertészet is. Ám ezzel az a probléma, hogy nagyon macerás az el- és visszaszállítás, illetve a költségvetés szempontjából sem túl kedvező megoldás. Így talán marad a műanyag (3D-s - mert, hogy már ilyen is van) fenyőfa beruházás, ami tudom szintén nem túl környezetkímélő, de már lehet kapni nagyon igényes darabokat is, még akár olyat is ami összecsukható. És talán egy fa megvételével ami akár a következő tíz év karácsonyán is felhasználható, talán kevesebb kárt okozunk, mint az évenkénti élőfa vásárlásával.

‘‘ hogy halmozottan részesüljünk e csodás élményből, mindenféle pusztítás (fakivágás) energiája nélkül.

Talán a valódi szeretet, a fa látványa helyett inkább attól születik meg, ha végre valóban elkezdünk befelé figyelni, keresve a kapcsolódást a tiszta, - mindenféle vallásmentes értelemben vett - isteni önmagunkkal, és ezen keresztül egymással. Én hiszem, hogy az aranymag mindenkiben szüntelenül ott van, csak már sokan elfelejtettük, hogyan kell meghallanunk, megéreznünk Önmagunkban. De ha megszólítjuk, kinyitja nekünk magát és kivirágzik bennünk. Kívánom Neked is, hogy legyen tiszta szívvel, szeretettel, és isteni fénnyel teli karácsonyod és mindennapjaid! Köszönöm, hogy követted a gondolatmenetem s velem voltál.

Írta: Hajnóczy Luca, pszichológus